A pornográfia előállítását és forgalmazását a világ nagy részén szigorú törvények szabályozzák.
A legtöbb országban tiltott kiskorúakat vagy fiatalkorúakat ábrázoló pornográf anyag előállítása, illetve forgalmazása. Jelenleg 18 éven aluliak ilyen műben való megjelentetése, az ilyen tartalom forgalmazása Magyarországon is tilos.
Ahol a forgalmazás megengedett, ott is korlátozzák a művek bizonyos helyeken, illetve bizonyos módokon való árusítását és reklámozását. Ilyen például az iskolák környéke. Ezen törvények főképp a gyermekek szexuális fejlődését próbálják védelmezni.
2020. április 18., szombat
A pornográfia jellege
A pornográfia eltér az aktábrázolástól abban, hogy a test szépségének ábrázolása helyett a hangsúly a nemi aktus, illetve a nemi szervek közvetlen módon való megmutatásán van. Elfogadott vélemény szerint nem azonos az erotikával sem, ami hasonló nemi izgalom elérését tűzi ki célul, de a közösülés vagy a nemi szervek közvetlen („premiere plan”) bemutatása nélkül. A pornográfia célja elsősorban a szexuális ábrándok, vágyak főleg vizuális manifesztációja, kvázi kiszolgálása az érdeklődők számára. Épp emiatt nem (vagy általában nem) az átlagemberek vagy a szereplők valódi szexuális szokásai nyilvánulnak meg benne, hanem amit az érdeklődők többsége a fantáziái alapján látni akar. Ennek következtében a pornográf művekben nem fordítanak nagy figyelmet azok valósággal való egyezésére (jellemzően a szereplők viselkedésénél vagy a szituációknál), minekutána azok sokszor abszurdak, hiteltelenek és/vagy közönségesek, harsányak.
A pornográf művek elsősorban heteroszexuális ábrándokat elégítenek ki, ahol rendszerint a nők tárulkoznak ki a férfiak számára, mivel a pornográfia iránt elsősorban a heteroszexuális férfiak részéről mutatkozik érdeklődés, de léteznek leszbikus, homoszexuális, BDSM és egyéb tematikájú pornográf termékek is. A célközönség miatt általában igyekeznek esztétikus megjelenésű, vonzó szereplőket megjeleníteni a pornográf művekben, különösen a hölgyek esetében, ettől csak akkor térnek el, ha egy tematikusabb mű ezt kívánja.
A pornográfia megítélése társadalomfüggő. Egyes társadalmakban és korokban az elveket lazábban, más korokban szigorúbban határozták meg, és így előfordulhat, hogy ami a múlt században pornográfnak számított (például egy felemelt szoknyájú lány, akinek látható az alsóneműje), az mára már teljesen kikerült a pornográfia köréből. Manapság a pornográfia a fejlett világ legtöbb részén elfogadott, vagy legalábbis megtűrt, legális műfaj, de szigorú szabályok vonatkoznak az erotikus és pornográf művek forgalmazására, árusítására, hogy védjék a kiskorúak fejlődését és azok nyugalmát, akiket nem érdekel a pornográfia.
A pornográf művek elsősorban heteroszexuális ábrándokat elégítenek ki, ahol rendszerint a nők tárulkoznak ki a férfiak számára, mivel a pornográfia iránt elsősorban a heteroszexuális férfiak részéről mutatkozik érdeklődés, de léteznek leszbikus, homoszexuális, BDSM és egyéb tematikájú pornográf termékek is. A célközönség miatt általában igyekeznek esztétikus megjelenésű, vonzó szereplőket megjeleníteni a pornográf művekben, különösen a hölgyek esetében, ettől csak akkor térnek el, ha egy tematikusabb mű ezt kívánja.
A pornográfia megítélése társadalomfüggő. Egyes társadalmakban és korokban az elveket lazábban, más korokban szigorúbban határozták meg, és így előfordulhat, hogy ami a múlt században pornográfnak számított (például egy felemelt szoknyájú lány, akinek látható az alsóneműje), az mára már teljesen kikerült a pornográfia köréből. Manapság a pornográfia a fejlett világ legtöbb részén elfogadott, vagy legalábbis megtűrt, legális műfaj, de szigorú szabályok vonatkoznak az erotikus és pornográf művek forgalmazására, árusítására, hogy védjék a kiskorúak fejlődését és azok nyugalmát, akiket nem érdekel a pornográfia.
A pornó története
Az első hivatalosan forgalmazott pornófilm a Deep Throat (Mély torok) című film volt (1972), Linda Lovelace főszereplésével. A film hatalmas sikert ért el, világforgalmazásban több mint 100 millió dollárt eredményezett. Jelentős pornószínésznek számított Marilyn Chambers (Behind the Green Door), Gloria Leonard (The Opening of Misty Beethoven), Georgina Spelvin (The Devil in Miss Jones), Jeremy Cohen (The Speed Demon Of Porn) és Bambi Woods (Debbie Does Dallas). Ez az időszak a pornó aranykorának számított az 1980-as évek elején. Számos pornó-színészlegenda született, mint például John Holmes, Seka, Ginger Lynn Allen, Annette Haven, Veronica Hart, Nina Hartley és Hyapatia Lee, akik ebben a korban kezdték pályafutásukat. Jenna Jameson, Tera Patrick, Briana Banks, Ariana Jollee és Silvia Saint a legismertebb pornósztár lett a kései 1990-es években és a korai 2000-es években. Manapság kissé megkopott a "pornósztárság" státusza, főleg az internetes pornódömping hatására már nemigen vannak feltűnő "tehetségek".
Az 1970-es években az Egyesült Államokban megpróbálták a pornószínészeket prostitúció vádjával bíróság elé állítani. A bíróság azonban különbséget tett a pénzért szexuális kapcsolatot létesítő, és a szexuális kontaktust ábrázoló színészi játék között, amit pénzért adnak elő. Ettől függetlenül manapság is előfordul "átjárás" a két tevékenység között, jellemzően amikor egy korábban pornószínészkedéssel is foglalkozó hölgy később prostituáltként kínálja a szolgáltatásait – kizárólag magánszemélyként.
Az 1970-es években az Egyesült Államokban megpróbálták a pornószínészeket prostitúció vádjával bíróság elé állítani. A bíróság azonban különbséget tett a pénzért szexuális kapcsolatot létesítő, és a szexuális kontaktust ábrázoló színészi játék között, amit pénzért adnak elő. Ettől függetlenül manapság is előfordul "átjárás" a két tevékenység között, jellemzően amikor egy korábban pornószínészkedéssel is foglalkozó hölgy később prostituáltként kínálja a szolgáltatásait – kizárólag magánszemélyként.
A pornográfia hatásai
A pornográfia, illetve a pornográf tartalmú művek, filmek leginkább vitatott hatása az, amit az emberek magánéletére, még inkább nemi életére gyakorol. A pornográfiával kapcsolatos előítéletek leggyakrabban azok felszínes, közönséges, sokszor trágár stílusa miatt alakul ki, ezen kívül a fiatalok vagy a nemi és/vagy társas kapcsolatokban kevéssé jártas emberek számára megtévesztően hathatnak, akik erkölcsileg is sérülhetnek. Ezen emberek a „könnyen” elérhető pornóval helyettesíthetik tapasztalatlanságukat, ami miatt az a téves képzet alakulhat ki bennük, hogy a való életben is úgy működnek a társas és nemi kapcsolatok, mint a pornográf művekben. Emiatt a jövőbeli kapcsolatkezdeményezéseik és személyiségük alakulása is veszélybe vagy hátrányba kerülhetnek.
Ha azonban a néző tisztában van vele, hogy amit lát az elsősorban csak színjáték, aminek hátterében elsősorban az üzlet és nem az ismeretterjesztés áll, a pornográfia feltehetően kevéssé fog ilyen téves hatást gyakorolni rá. Főleg ha azt is tudja, hogy a pornográfia elsősorban testi, fizikai hatásokat bemutató műfajával szemben egy valódi kapcsolatnak két ember között normális esetben a szex és a testi kapcsolatok csak egy bizonyos részét teszi ki, sok más egyéb tényező is kell egy valódi jól működő kapcsolathoz. Fontos tehát a nevelésben, tájékoztatásban is adott esetben őszintén beszélni a pornográfiáról, nem mindösszesen csak tiltani vagy megbélyegezni, hanem rámutatni a megtévesztő hatásokra és ellentmondásokra.
Az is lényeges dolog, hogy a valóságban két ember valós intim helyzetében számos kisebb-nagyobb, teljesen természetes élettani (izzadás, szellentés, zsibbadás stb.) és szituációs (gyerek, háziállat váratlan megjelenése, utcai zajok stb.) tényező lehet jelen, melyek viccesen vagy zavarólag hathatnak, és amelyek a legtöbb pornográf termékből hiányoznak.
Bostonban pornóismereti órákat is indítottak fiatalkorúaknak, ahol szülői jóváhagyással pornográf tartalmakat mutatnak meg, majd ezután szakértőkkel megbeszélik a látottakat. Tapasztalatok szerint a fiatalkorúak túlnyomó többsége mindenképpen találkozik pornográf tartalmakkal felnőttkora előtt, ezért a kurzus ötletgazdái szerint jobb, ha a fiatalok ellenőrzött körülmények között néznek bele a filmekbe szakértők jelenlétében, akikkel utána átbeszélik a látottakat. Lényeges szempont a valósággal való összevetés mellett mások külső alkati megszégyenítésének, a nők tárgyiasításának, vagy a nemi erőszaknak a megvitatása.
Philip Zimbardo szociálpszichológus tanulmánya szerint az emberi agy gyorsan hozzászokik a pornográf tartalmú művek nézéséhez, majd fokozatosan egyre durvább, szélsőségesebb ingereket keltő vizuális hatások kellenek, hogy ismét izgalmi állapotba tudjon kerülni. Ez elvezethet odáig, hogy teljesen érdektelenné válik az egyén a normális szexualitással szemben. Kialakulhat pornófüggőség is, mely főleg a 21. századi internetes pornótartalmak népszerűségére vezethető vissza.
Ha azonban a néző tisztában van vele, hogy amit lát az elsősorban csak színjáték, aminek hátterében elsősorban az üzlet és nem az ismeretterjesztés áll, a pornográfia feltehetően kevéssé fog ilyen téves hatást gyakorolni rá. Főleg ha azt is tudja, hogy a pornográfia elsősorban testi, fizikai hatásokat bemutató műfajával szemben egy valódi kapcsolatnak két ember között normális esetben a szex és a testi kapcsolatok csak egy bizonyos részét teszi ki, sok más egyéb tényező is kell egy valódi jól működő kapcsolathoz. Fontos tehát a nevelésben, tájékoztatásban is adott esetben őszintén beszélni a pornográfiáról, nem mindösszesen csak tiltani vagy megbélyegezni, hanem rámutatni a megtévesztő hatásokra és ellentmondásokra.
Az is lényeges dolog, hogy a valóságban két ember valós intim helyzetében számos kisebb-nagyobb, teljesen természetes élettani (izzadás, szellentés, zsibbadás stb.) és szituációs (gyerek, háziállat váratlan megjelenése, utcai zajok stb.) tényező lehet jelen, melyek viccesen vagy zavarólag hathatnak, és amelyek a legtöbb pornográf termékből hiányoznak.
Bostonban pornóismereti órákat is indítottak fiatalkorúaknak, ahol szülői jóváhagyással pornográf tartalmakat mutatnak meg, majd ezután szakértőkkel megbeszélik a látottakat. Tapasztalatok szerint a fiatalkorúak túlnyomó többsége mindenképpen találkozik pornográf tartalmakkal felnőttkora előtt, ezért a kurzus ötletgazdái szerint jobb, ha a fiatalok ellenőrzött körülmények között néznek bele a filmekbe szakértők jelenlétében, akikkel utána átbeszélik a látottakat. Lényeges szempont a valósággal való összevetés mellett mások külső alkati megszégyenítésének, a nők tárgyiasításának, vagy a nemi erőszaknak a megvitatása.
Philip Zimbardo szociálpszichológus tanulmánya szerint az emberi agy gyorsan hozzászokik a pornográf tartalmú művek nézéséhez, majd fokozatosan egyre durvább, szélsőségesebb ingereket keltő vizuális hatások kellenek, hogy ismét izgalmi állapotba tudjon kerülni. Ez elvezethet odáig, hogy teljesen érdektelenné válik az egyén a normális szexualitással szemben. Kialakulhat pornófüggőség is, mely főleg a 21. századi internetes pornótartalmak népszerűségére vezethető vissza.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)